2016. júl. 18.

Dr. Szakonyi Tibor, alapító igazgatónk megemlékezése Semmelweis Ignácról

Minden évben július elsején megemlékezünk Semmelweis Ignácról. Ilyenkor felidézzük életútját és felfedezéseit. Annak ellenére, hogy élete során megtagadták őt. Halála után még családja tagjai is megváltoztatták nevüket, hiszen a körülötte zajló meg nem értésből, maradiságból eredő harc és halálának körülményei árnyat vetettek tisztes nevükre...

A Semmelweis-reflex kifejezést e magyar orvos története ihlette.

 Az elsősorban angolszász nyelvterületen elterjedt szóhasználat egy sajátos automatikus emberi magatartást jelöl, melynek lényege az új információ elutasítása rögzült hiedelmek miatt.

Ezek miatt előadásom szólhatna az „ anyák megmentőjéről” a szülészet oldaláról,mert szülész vagyok, szólhatna Semmelweis pszichés állapotának elemzéséről, hiszen 1973 óta az „Angyalföldi tébolyda” helyén született Nyirő Gyula kórházban dolgozom, de ehelyett újításként, és ismeretanyagunk bővítése kedvéért inkább azt elemzem, hogyan hozott nekünk világhírt Semmelweis - nem az orvostudományon át -hanem a filmek világában.

Kik voltak azok a rendezők, akik felkarolták történetét és világszerte ismertették nagyszerűségét saját művészetükön keresztül?

A téma adott. Semmelweis és az anyák.

·         That mothers might live (Hogy élhessenek az anyák)
 USA, 1938, Metro-Goldwyn-Mayer/MGM (Rendezte: Fred Zinnemann) Oscar-díj, a legjobb rövidfilmnek

Bécsben született és Németországban tanult, majd az USA-ben felemelkedett Zinnemann a legjobb rövidfilm díjat kapta a” mothers might to live”-el 1938-ban. A rendező nagyszerűségét dicséri, hogy a legjobb rendezésért 2 alkalommal kapott Oscart - a Most és mindörökké című filmért ,és az Egy ember az örökkévalóságnak című filmért. A Most és mindörökké egyebekben 8 Oscart kapott. A sakál napja is a legismertebbek közé tartozik, Golden Globe-ot kapott.

·         Semmelweis
 Magyarország, 1940, Mester Film (Rendezte: Tóth Endre)
A rendező Magyarországon született és alkotott, majd az USA-ba menekült.

A filmben Semmelweist alakítja Uray Tivadar, de szerepet kapott Gózon Gyula, Bilicsi Tivadar, Simor Erzsi és Somlay Artúr is. Jelenleg is megnézhető a Youtube-on. (https://www.youtube.com/watch?v=FjprF-pPGpQ)

·         Semmelweis – Retter der Mütter / Semmelweis, az anyák megmentője
NDK, 1950, DEFA (Rendezte: Georg C. Klaren)

Termékeny rendező, az 50-es évek NDK-jában a film igazi érdekességnek számított. Ekkor a rendező a DEFA igazgatója volt. /Deutche Film studios/

·         Semmelweis
 Magyarország, 1952 (Rendezte: Bán Frigyes)

Bán Frigyes híres magyar rendező, aki többek között Szent Péter esernyője, Talpalatnyi föld, Uri muri, Szegény gazdagok, Felmegyek a miniszterhez, című filmeket rendezte, és ezek közül többnek a forgatókönyvét is ő írta. Kiváló művész volt, Kossuth díjat is kapott. A Semmelweis című filmért Karlovy Varyban életmű díjat kapott.

·         Ignaz Semmelweis – Arzt der Frauen / Semmelweis Ignác – Az anyák megmentője
Magyarország/NSZK/Ausztria, 1989, Magyar Televízió/ZDF/ORF (Rendezte: Michael Verhoeven)

2 órás TV film, Semmelweist -t egy német színész játssza, de Bálint András, Vas Gábor és Végvári Tamás is szerepeltek a filmben.
A rendezőről azt kell tudni, hogy több közös produkciója volt magyarokkal ilyen például a Rémes lány, A Világautó, Mérges című filmek. Ami a legismertebbé tette a rendezőt, az az 1972 és 2005 között játszott Tetthely C. sorozat, amit ő rendezett.

·         Semmelweis, Hollandia
1994, Humanistische Omroep Stichting (Rendezte: Floor Maas)

A rendező egy holland-surinami film,”Suronami újságok”- amely a korrupcióról szól -rendezőjeként Oscar jelölést kapott.

·         Docteur Semmelweis / Semmelweis doktor
 Franciaország/Lengyelország, 1995 (Rendezte: Roger Andrieux)

 Másfél órás TV film. Érdekességét elismeri az egész francia filmvilág.

·         Semmelweis (rövidfilm)
USA/Ausztria, 2001, Belvedere Film (Rendezte: Jim Berry)

Jim Berry sosem hallott Semmelweis-ről, amikor is a Sloan Foundation egy pályázatot írt ki tudósokról készülő dokumentumfilmre. Egy könyvtárban talált egy könyvet, ami 1932-ben íródott, Ember a halál ellen címmel. A fekete fehér filmben Semmelweis szempontjából közelítette meg a történteket. Magyarországra is eljött a hagyatékát megnézni, a múzeum készségesen állt rendelkezésére. 
A  film bemutatása utáni sajtótájékoztatón megjegyezte, hogy a magyarok nagyon büszkék voltak arra, hogy egy amerikai rendezőt az ő nemzeti hősük története megihlette.

·         Életmentő – Semmelweis Ignác igaz története
 Dokumentumfilm halála 150. évfordulójára, Magyarország, 2014 (Rendezte: Katona Zsuzsa, hossza: 53 perc)

A rendező elmondta „Úgy láttam, hogy szükség van egy objektív, elfogulatlan, a tényeken alapuló, tudományos, ismeretterjesztő dokumentumfilmre.
Az ötlet eredete egy kisjátékfilm terve volt, amelyet egy fiatal rendező  nyújtott be három évvel ezelőtt ahhoz a produceri irodához, ahol dolgozom. A film címe Semmelweis kényszerzubbonya lett volna, és az orvos titokzatos halálának körülményei ihlették, a forgatókönyv sikeresen támogatást is nyert. De éppen a felkészülés során derült ki, hogy a fele sem igaz annak, amilyen feltételezések terjedtek el például arról, hogy miben is halt meg Semmelweis Ignác, nem verték agyon, nem lett öngyilkos. A rendező végül visszalépett, mert az eredeti koncepció teljesen felborult, én viszont elkezdtem azon gondolkodni, hogy érdemes lenne a valódi történéseket feldolgozni egy tisztázó jellegű dokumentumfilmben.”


 
Én így szerettem volna megünnepelni Semmelweis Ignácot, hogy megörökítettem számotokra más típusú ismertségét, és azokat, akiket megihletett nem mindennapos munkássága, élete.

Semmelweist negyedik exhumálása után helyezték remélhetőleg végső nyugalomra szülőházának udvarán. A sírkamra előtt Borsos Miklós „Anyaság” címet viselő alkotása áll: mezítlábas nő, bal karján gyermek, akit jobbjával csendre int.  

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése