2015. szept. 30.

„Tudtam, hogy most jó kezekben vagyok, semmiben sem voltam még biztosabb.”

Anasztázia története


Mindig azt gondoljuk, vagy talán csak reménykedünk benne, hogy velünk semmi rossz nem történhet. Mikor bekövetkezik a baj, akkor is nyugtatgatjuk magunkat, hogy biztos csak valami tévedés ez az egész. „Nem-nem, az én világom nem omolhat most össze.” A Szlovákiában élő Anasztázia is ezekkel a gondolatokkal vágott neki a 2013-as évnek. A szokásos éves rákszűrésen és nőgyógyászati kontrollvizsgálaton volt, amikor az élete 180 fokos fordulatot vett.

„Közölte velem az orvos, hogy az egyik petefészkemben lát egy cisztát, valószínű emiatt nem sikerül majd teherbe esnem természetes úton, de ha mégis akkor is a terhesség sok komplikációval járhat.”

Azonban a kitartó, fiatal nő és párja tudták, hogy mit akarnak a jövőtől, tudták, hogy amíg csak egy kis remény is van arra, hogy „ez az egész csak valami tévedés”, addig menni kell tovább. Így bukkantak rá a Róbert Károly Magánkórházra az interneten. 

„Rögtön a telefonos egyeztetés után tudtam, hogy jól döntöttem. Természetesen Fülöp doktorhoz kértem időpontot, amit azóta sem bánok. Az első vizsgálat alkalmával megállapította, hogy valóban lát egy cisztát a petefészkemen, de ez egyáltalán nem jelenti azt, hogy nem lehet majd kisbabánk. Már ezzel a mondattal egy óriási kő esett le a szívemről. Mérhetetlen kedvességgel arra biztatott, hogy nyugodjak meg, nem lesz semmi baj.”

A vizsgálatok még párszor megismétlődtek, hogy a ciszta viselkedését kiismerje és megfigyelje a doktor úr. A kontroll vizsgálatok után tisztán kivehető volt, hogy a ciszta növekedésnek indult és az eltávolító műtétre szükség van. Így 2013 nyarán Anasztázia messze a családjától, egyedül és mégsem egyedül, Fülöp doktorral, az asszisztensekkel és nővérekkel vágott bele a műtétbe. 

„Félelemmel vágtam bele az operációba, hisz addig még csak kórházban sem voltam, nemhogy műtéten, de semmiben sem voltam biztosabb, mint abban, hogy jó kezekben vagyok. Ha azokra a napokra gondolok, még ma is összeszorul a szívem. Nagyon hálás vagyok mindenkinek a Róbert Károly Magánkórházban. Semmilyen kellemetlen, vagy rossz érzést nem hagyott bennem az ott eltöltött 4 nap, pedig egyedül voltam, a családomtól távol. Csupán a párom volt velem és látogatott meg, mégis 

A nővérektől és orvosoktól azt az odafigyelést, törődést és kedvességet kaptam meg, mint a családtagjaimtól itthon.”

A műtét után kiderült, hogy az ellenfél, akivel szemben állnak az endometriózis. Mivel a babatervezés ekkor még nem került szóba Anasztáziáéknál, megbeszélték, hogy gyógyszert kell szednie a ciszták újbóli kialakulásának megakadályozása miatt és félévente vissza kell jönnie kontroll vizsgálatokra. 2014-ben azonban változott a helyzet és a férjével együtt úgy érezték, hogy most már minden adott ahhoz, hogy a családjuk teljessé váljon és vállaljanak egy kisbabát. 

„Soha nem fogom elfelejteni, hogy Fülöp doktor az utolsó kontroll alkalmával így búcsúzott tőlem:

,,Kedves Anasztázia, remélem, legközelebb már várandósan érkezik! ”


„És igaza lett! 2014 decemberében, mikor megcsináltam az első terhességi tesztet, nem hittem a szememnek, az járt a fejemben, hogy még csak pár hónapja próbálkozunk és máris sikerült, így még jó párat (kb. 8-at :) ) csináltam, mire elhittem, hogy az eredmény valóban pozitív.”

Ez a történet maga a karácsonyi csoda. Pár nappal szenteste előtt derült ki, hogy a boldog és megnyugodott pár babát vár, így az egész családnak ez az örömteli hír volt a legnagyobb ajándék a fa alatt. Azonban teljes bizonyosságot akartak kapni arról, hogy a kis csoda valóban megfogant, így az első útjuk az ünnepek után, januárban az orvoshoz vezetett, aki biztosította őket arról, hogy valóban, már a baba szívverése is tisztán látható. 

„A következő gondolatom az volt, hogy irány Budapest és Fülöp doktor. Így is történt. Mikor a doktor úr azt mondta:,,Gratulálok, ahogy látom minden a legnagyobb rendben” akkor hittem el igazán, hogy valóban minden rendben.



A történet itt azonban közel sem ér véget. Úgy tartják, csőstül jön a baj, de most kiderült, hogy a boldogság is. Anasztázia neve is megjelent nyertesként Facebook posztunk felett. A Főnix Kastélyszanatórium és Egészséghotel jóvoltából a nyereményük egy kétéjszakás, háromnapos kikapcsolódás volt Nógrádgárdonyban, amire júliusban kerítettek sort.

„Nem szeretem és nem is szoktam a közösségi oldalakon a megosztós játékokba bekapcsolódni, de mivel a kórház már többször bizonyított, úgy voltam vele, ha nem is én nyerek, biztosan megbízható oldalt osztok meg. „

Hosszasan mesélt élményeiről és arról a rengeteg szép emlékről, amit őriz erről a három napról. Legszívesebben a nagy sétákra gondol vissza, amit a kastély parkjában, a férjével és a „helyes kis pocakjával” tettek meg. :)

A boldogság nem múlandó

Augusztus 31-én született meg Nina, aki anyukája elmondása szerint egy földre szállt angyal. A boldog kismama hangsúlyozta, hogy ennél boldogabbak már nem is lehetnének. Egyetlen dolgot sajnál csak nagyon, hogy nem térhetett vissza a Róbert Károly kórházba szülni a távolság miatt.

Anasztázia története számunkra (egyelőre) a végéhez ért és „happy end”- ként gondolunk majd vissza rá. Azonban számára a kerek egész, boldog történet még csak most kezdődik a férjével és a pici Ninával. 

„Én mindenkinek azt üzenem, és javaslom, hogy keresse fel a Róbert Károly Magánkórházat, ahol biztosan a legjobb helyen lesz, és soha ne adja fel a reményt, hisz én vagyok az egyik élő példa, hogy sikerülhet.”

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése