2015. márc. 18.

Endo napi ajándékunk


Megírom a történetünket, mert azt hiszem, néhány éve még én is örömmel merítettem volna erőt minden hasonló sikersztoriból, azt pedig, hogy ez velünk is megtörtént, szinte még most sem hiszem el. 
Emmára sokat vártunk. Éveket. Alkalmatlannál alkalmatlanabb orvosokkal hozott össze a sors, míg végül Fülöp doktor és csapata örökre lekötelezett minket azzal, hogy az első lombikból megszületett a ma már 19 hónapos Gyönyörűségünk. Vele úgy éreztük, teljes a családunk és semmi másra nem vágyunk. Persze rögtön jöttek a kérdések: 

Mikor jön a kistesó?

Én mindenkinek azt feleltem, kistesó nem lesz. Ezt mondtam, mert ki tudja, lesz-e. Ki tudja lombikkal vagy anélkül, összejön-e valaha, hogy két gyerekes család legyünk. Ki tudja min és mennyi ideig kell keresztülmennünk ahhoz, hogy Emmusnak kistesója lehessen. Még tervekről sem akartam beszélni. Jó volt minden úgy ahogy volt. 

Aztán tavaly júniusban ismét Fülöp doktornál jártunk. Megnézte, hogy áll az ellenség: az endometriózis. Milyen hatással volt rá a terhesség és a szülés. Csupa jó hírt mondott és megjegyezte: a legjobb lenne, ha szülnék most még egyet. Haha...

mintha ez olyan egyszerű lenne. Mindketten nevettünk, aztán a doktor úrral megbeszéltük, hogy októberben találkozunk és én már gondolatban októberben a lombik előszobájában éreztem magam.

Aztán eltelt két hét.

 Csak két hét...

És döbbenten ültünk a kanapén ketten a férjemmel, miközben a 10 hónapos Emmus négykézláb száguldott körülöttünk. Pozitív lett a tesztem. Egy újabb kis Tündérlány választott minket úgy, mintha ez a világ legtermészetesebb dolga lenne, fejlődött úgy, mintha ez a világ legtermészetesebb dolga lenne, majd jött a világra március 4-én, mintha ez a világ legtermészetesebb dolga lenne és ezzel a teljesnél is teljesebbé tette a családunkat.


Pedig nekünk nem volt természetes. Igazi kis csodák ők mindketten. Emmus imádja a kishugát, Sárika pedig már most úgy néz rá, mintha valahonnét már régóta ismernék egymást.


Lehet, hogy ők már rég megbeszélték, hogy tesók lesznek, csak nekünk erről azokban a rég elmúlt, nehéz években senki nem szólt :)





Köszönjük és Gratulálunk !

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése