2015. jan. 16.

Hármasikrek!!!

Imádjuk, ha pácienseink levéllel kedveskednek nekünk, na de amikor ilyen levelet kapunk.... hát az egyszerűen...

csodálatos. 

Olvassátok Ti is szeretettel:


"Valentin napon  1-et fizet, hármat kap akció volt :) 


A MI történetünk 2012 novemberében kezdődött. Ekkor kerestük fel a Róbert klinikát, hogy szeretnénk még egy kisbabát, de sajnos 5 éves kislányunk születése óta többször elvetéltem. Kerestük az okokat, de sajnos nem találtuk meg… vagy csak nem jó helyen voltunk. 

A klinikán nagyon kedves légkör fogadott minket, Tekse doktor először elbeszélgetett velünk, megbeszéltük a kivizsgálás menetét, majd az ultrahang vizsgálaton kérdezi: Betti tudja, hogy magának endometriózisa van? 
 Most már igen… Mivel sok endometriózisos beteget láttam már korában a munkám miatt (műtősnőként dolgoztam) rá se gondoltam, hogy nekem is az van, hiszen semmi rá utaló jel nem volt.

Egyértelmű volt számunkra hogy ezen csak a műtét segít így a lehető leghamarabb sor is került a műtétre. Diagnózis: III. fokú endometriózis, PCO.  Hurrá! Ezt követően folytattuk a megkezdett kivizsgálást. Kiderült még hogy inzulin rezisztenciám és pajzsmirigy alulműködésem is van.

Életmódváltás, diéta, gyógyszeres kezelés, mozgás és várakozás hogy a laboreredmények javuljanak, majd kontroll és várakozás és persze otthon próbálkozni hátha összejön… Nem jött össze.             Az eredményeink mindkettőnknek jók lettek mégse estem teherbe.

Folyamatosan jártam ellenőrzésre, a klinikára végül eldöntöttünk hogy belekezdünk a lombik programba. Futottunk egy kört a TB finanszírozott lehetőségek körül, de mindenütt nagy volt a várólista. Így 1 évvel az után hogy először jelentkezünk a klinikán belekezdtünk a lombik programba. 

Decemberben elkészültek a friss leletek, januárban ciklus monitorizálás, februárban elkezdődött a hormonkezelés. Ultrahang, injekció, ultrahang, injekció, minden szuper. Elérkezett a címben is említett Valentin nap, amikor a petesejt levétel és megtermékenyítés történt. Február 17.-én volt az embrió transzfer ahol 3 petesejtet helyeztek vissza, hogy minél nagyobb eséllyel tapadjon meg egy. Ezt követte 2 hosszú hét várakozás.

Március 3.-án hétfőn vérvétel, tűkön ültünk a délutáni telefonhívásig, az eredmény magas béta HCG szint. Elméletileg terhes vagyok, de majd az ultrahangon kiderül. Megint nagyon lassan telnek a napok március 14.-ig ahol a vizsgálaton 1 petezsák ábrázolódott. 

 Hurrá sikerült, terhes vagyok, nagyon örültünk a hírnek, de még nem bíztuk el magunkat.

Március 19.-én kellett visszamenni Tekse doktorhoz. Várakozunk, doktor kicsit csúszásba volt, végre mi következünk. Doktor kedvesen kérdezi, hogy vagyok és már nézi is a monitort. Lassan telnek a másodpercek férjem is feszülten figyeli a monitort. Minden rendben? – kérdezi. Persze üljön le Gábor nyugodtan. Tekse doktor kész és mutatja a képet:

a monitoron 2 petezsák látszik. Hát igen én mondtam, hogy ikreket szeretnék. 

Örömmel indultunk haza. Ekkor még senkinek nem újságoltuk el a hírt a szüleink is csak azt tudták, hogy elkezdtük a kezelést, miden oké az eredményekről majd beszámolunk, ha lesz mit beszámolni. A terhességgel és szüléssel kapcsolatos korábbi terveinket módosítottuk, gondolkodtunk, beszélgettünk, hogy mi lesz most velünk mire lesz szükségünk stb.

És elérkezett a következő ultrahang vizsgálat április 10.-én. Tekse doktor mosolyog, kedves, mint mindig, hogy van Betti? Ó nagyon jól, köszönöm.  Telnek a percek, meredten nézzük a monitort. Doktor arca kicsit elkomorul. Doktor úr minden rendben?- kérdi a férjem miközben én magamba számolok: 1,2, … - persze minden oké Gábor üljön le! - mondja Tekse doktor a férjemnek - … 3. Jól látom, doktor úr ? - kérdezem. Jól- mondja Tekse doktor. És valóban 3 petezsák látszott az monitoron. 
Doktor leméri a petezsákokat, megnézzük szívhangokat, kicsordul a könnyem.

Hármas ikreket várunk! 

A vizsgálat után megbeszéltük a doktor úrral a további lépéseket, valamint azt is, hogy több ultrahangra nem jövünk, nehogy tovább nőjön a babák száma. :)

Azt mondta Tekse doktor soha nem felejti el a férjem szavait, amikor a vizsgálat után ezt mondta: Háromszor elvetéltünk, tudtam, hogy vissza fogjuk őket kapni, de nem egyszerre!!!

Mivel a hármas iker terhesség fokozott gondozást igényel így ő nagy szeretettel átadott minket terhes gondozásra Dr. Halmos Amritának az I.Női klinika orvosnőjének, aki a továbbiakban figyelemmel kísérte a terhességemet. Így sajnos közös együttműködésünk ezennel itt véget ért.

A fiúk végül szövődménymentes terhesség 33. hetében 2014.szeptember 22.-én születtek meg.
Hernádi Zétény 2150 gramm 45 cm, Hernádi Botond 1700gramm 43 cm és Hernádi Barnabás 2100 gramm 46 cm.

Azóta is nagy szeretettel gondolunk Tekse doktorra és a klinika minden kedves munkatársára, hiszen nélkülük nem lennének hármas ikreink.





Köszönünk szépen minden kedves biztatást, odafigyelést!
Az igazi Kaland még csak most kezdődött el számunkra!
Szeretettel:

Hernádi család "

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése