2012. máj. 3.


MAGYAR NEMZET 2012. 04.30.

Ma már a karrier az első, a család az utolsó · Az élve születések száma huszonhárom százalékkal csökkent huszonegy év alatt

Egyre később szülő anyák, egyre kevesebb újszülött – ezt mutatja a Népességtudományi Kutatóintézet által készített felmérés. A folyamat eredménye: a hazai népesség drasztikus csökkenése. Azzal, hogy a nők egyre később vállalnak gyermeket, nőnek a terméketlenségi mutatók is, és emelkedik azon nők száma is, akik végül gyermektelenül élik le életüket.

Kétségbeejtő jövőképet vetít előre a Központi Statisztikai Hivatal Demográfiai Intézete a hazai gyermekvállalási magatartásról, valamint a rohamosan csökkenő születésszámról végzett kutatása. Az eredmény, amely szerint a 30 éves nők csaknem fele, a 30–34 éves korcsoportba tartozók pedig több mint egyharmada még gyermektelen, előrevetíti a véglegesen gyermek nélkül maradó párok, nők egyre magasabb arányát. Nagy valószínűséggel állítható, hogy a gyermekvállalást halogató, majd emiatt gyermektelenné váló nők emelkedő aránya és a gyermektelenséget elfogadó közvélemény jelenléte együttesen – már a közeljövőben – a tudatos gyermektelenség megjelenését fogja eredményezni. A tanulmány szerint a korösszetétel változásából adódó kedvezőtlen hatás párosulva az eleinte nem tudatos, majd tudatossá váló gyermektelenséggel egy olyan népességcsökkenési spirált indíthat be, amely az ország demográfiai krízishelyzetéből történő kilábalását teljesen reménytelenné, kilátástalanná teszi.
Pongrácz Tiborné, a Népességtudományi Kutatóintézet igazgatóhelyettese lapunknak elmondta: a magyar népesedési helyzetet hosszabb idő óta kedvezőtlen demográfiai mutatók, negatív tendenciák jellemzik. – Az ország népességszáma harminc éve folyamatosan csökken, ami alapvetően a születések igen alacsony, a reprodukciót évtizedek óta nem biztosító számarányára és az európai viszonylatban igen magas halálozási értékekre vezethető viszsza. Kedvezőtlenek a párkapcsolati mutatók is: folyamatosan csökken a házasságkötések száma, magas a válás útján felbomlott házasságok aránya, emelkedik a tartós párkapcsolat nélkül élő férfiak és nők száma – sorolta az okokat a szakember, aki száraz, de ijesztő adatokkal igyekezett alátámasztani a szomorú valóságot. – Az élve születések száma Magyarországon 1990 és 2011 között 23 százalékkal csökkent és 1997-ben haladta meg utoljára a százezret. Ez a csökkenés annak ellenére következett be, hogy egészen 2001-ig nőtt a termékeny korban lévő, 15 és 49 év közötti női népesség aránya. Így az élve születések számának csökkenése nem magyarázható kedvezőtlen korösszetételi hatásokkal, hanem egyértelműen a csökkenő termékenységet, a csökkenő gyermekvállalási kedvet mutatja – mutatott rá az intézet igazgatóhelyettese. Mint fogalmazott: nemzetközi besorolásunk a termékenységi mutatókat tekintve az utóbbi néhány évben vált ilyen kedvezőtlenné. – A 2000-es évek elején, közepén Magyarország a jelenlegihez hasonló termékenységével még a középmezőnyben foglalt helyet, az új tagállamokhoz képest pedig kifejezetten kedvező helyzetben volt. Az elmúlt években azonban a volt szocialista országok többségében megindult a születések számának emelkedése, míg Magyarországon ez a kedvező változás nem következett be – derült ki.
Az európai viszonylatban is alacsony magyar termékenység nemcsak azzal magyarázható, hogy egyre kevesebb gyermek születik, hanem azzal is, hogy a nők későbbi életkorra halasztják a gyermekvállalást. Míg 1990-ben az első gyermeküket világra hozó nők több mint háromnegyede 25 évesnél fiatalabb volt, addig napjainkban az ilyen fiatalon anyává válók aránya alig haladja meg az egynegyedet. Egy korábban teljesen általános demográfiai magatartás – a húszas évek első felében történő gyermekvállalás – napjainkban igen ritka, elsősorban az alacsony iskolai végzettségű népességcsoportok körében fordul elő.
Rucz Árpád, a Róbert Károly magánklinika szakmai vezetője szerint a kései szülés hátterében egyfelől az áll, hogy a nők egyre később fejezik be tanulmányaikat, ösztöndíjjal még külföldön is tanulnak, aztán rögtön karriert építenek, és mire betöltik a 35. életévüket, rádöbbennek, hogy nemhogy gyerekük, még egy normális párkapcsolatuk sincsen. – A harmincéves nők csaknem fele gyermektelen, az életkor előrehaladtával pedig egyre nagyobb a meddőség kockázata is. A nők visszaélnek a szervezetük kapacitásával. A természetet nem lehet becsapni. Egy nő szervezete 20–30 éves kor között a legalkalmasabb a fogantatásra és egy gyermek kihordására. A negyvenéves korosztálynál egyre több nőgyógyászati, ér- és szívrendszeri vagy vérnyomásprobléma lép fel, ami mind nehezíti a gyermekvállalást – tudatja a szakember, hozzátéve: mindezen okok miatt a nők tíz százaléka gyermektelen marad. – A másik kategóriába azok a nők sorolhatók, akik meg vannak győződve arról, hogy szinglinek lenni roppant divatos, és gyereket vállalni hiba – fogalmazott Rucz Árpád.
A közgazdász végzettségű Mariann 35 évesen vállalkozott az anyaságra. – Fiatalon lekötötte az energiámat a tanulás, később pedig sokat dolgoztam, illetve utaztam. Természetesen benne volt mindig a következő ötéves tervben, hogy jön a baba, de ez folyamatosan tolódott, mert nem volt annyira sürgető a gyermekvállalás. Végül 33 évesen úgy gondoltam, hogy itt az idő, azonban hónapok teltek el, és mégsem estem teherbe – magyarázta Mariann. Hozzátette, a sikertelen próbálkozások után úgy döntött, hogy kivizsgáltatja magát.
– Szerencsére remek orvoshoz kerültem, aki gyorsan diagnosztizálta nálam az endometriózist (a méhnyálkahártya-szövet olyan, méhüregen kívüli, jóindulatú megnagyobbodása, amely elhelyezkedésétől függően nehezítheti vagy megakadályozhatja a teherbeesést – a szerk.), és megműtöttek. A beavatkozás után spontán is teherbe eshettem volna, de biztosra akartam menni, és a párommal a mesterséges megtermékenyítést választottuk. Az orvosok két megtermékenyített petesejtet ültettek be, mert így nagyobb esély volt a gyermekáldásra, és szerencsére mindkettő petesejt megtapadt. Az ikerterhességem alatt sokáig semmilyen probléma nem merült fel, csak a 36. héten lett nagyon magas a vérnyomásom. A császármetszés után azonban megszülettek az ikerlányaink, akik már két és fél évesek – mesélte.
Júlia nem ilyen szerencsés, ő még később kapott észbe. – Az egyetem után külföldre mentem, évekig ott éltem. Eszembe sem jutott akkor, hogy gyereket vállaljak. Itthon tovább építettem a karrieremet, egy multinacionális cégnél kaptam egy remekül fizető állást. 38 éves koromra megvolt mindenem, amiről ember álmodhat. Kertes ház kutyával, macskával, szép autó, tengerparti nyaralások egzotikus helyeken, szóval minden. Szinte. Aztán rájöttem, hogy a nagy karrierépítés mellett még egy normális párkapcsolatot sem sikerült létrehoznom, nemhogy gyereket – mondta Júlia. 41 éves volt, amikor az ideális férjjelölt bekopogtatott az életébe, és pár hónappal később már a gyermekvállalás is valós vágy lett. – Hónapokig nem sikerült teherbe esnem. Kiderült, kifutottam az időből, és már nem lehet gyermekem. Most a házamat is, kocsimat is eladnám azért, hogy gyermekem lehessen. Az örökbefogadáson is gondolkodunk, bár félek, az sosem pótolhatja teljesen az édesanyaságot – tette hozzá Júlia.

Van remény. Mérséklődött a népesség csökkenése, miután az év első két hónapjában több gyermek született, és kevesebben haltak meg, mint az előző év azonos időszakában – áll a Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb jelentésében. Eszerint idén januárban és februárban 14 679 gyermek született, ami 3,3 százalékkal (466 fő) több, mint egy évvel korábban. Emellett a halálozások száma 22 614 volt, ami 3,1 százalékos csökkenést jelent 2011 első két hónapjához képest. Az adatok szerint a természetes fogyás 7935 fő volt, ez 1194-gyel kevesebb az egy évvel korábbinál. (MTI)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése