2011. okt. 27.

Minden a helyére kerül

A műtétet végző orvos utolsó mozdulatai közben a műtőn elismerő morajlás futott végig. Pedig a jelenlévő műtősnők és műtősfiúk, altató orvos és asszisztenciája nagyon sok komoly műtétnél volt már jelen. És mégis, sokadszorra is azt érezték, hogy nem mindennapi dolog szemtanúi. Lenyűgözte őket az, ahogy a sebész a speciális hálóba ültetve, a háló zsinórjait a combtőnél átvezetve lassan helyére húzta Judit húgyhólyagját. Mintha csak liftbe szállt volna az ominózus testrész, úgy kúszott egyre feljebb, elfoglalva eredeti helyét.

Az eredeti helyre már senki nem emlékezett. Judit sem és a hólyagja sem. Annyira régen volt, amikor még nem okozott panaszt. Talán évtizedekkel ezelőtt. Lánya születése előtt. Pályája kezdetén, amikor még lelkes, fiatal fodrászként eszébe sem jutott komolyan venni családja aggodalmaskodását, a „hogy fogod majd bírni, egész nap csak állni?” – kérdéseket.

Boldog volt, ifjú házas, beindult az üzlet, jött a gyerek, gyűlt a pénz, felépült a nagy ház, nagy volt a telek, felépült rá még egy, az már a gyereknek. A lány okos volt, taníttatták, férjhez ment, a vő orvos, büszkék rá, már unoka is van, két szép kisfiú.

Judit évtizedek óta, szinte megállás nélkül folyamatosan dolgozott. Hólyagja pedig vele dolgozott, ám gyorsabban fáradt. Az egész napos állás közben a gravitációnak, a terhesség és szülés alatt a nagy nyomásnak nem tudott ellenállni. A gyenge szalagok megnyúltak, hólyagja lecsúszott és előreesett, megnehezítve ezáltal a pisilést és szinte lehetetlenné téve a házaséletet.

- Nem rossz itt egyedül? – lépek be egyágyas szobájába, ahol a műtét után egy napot tölt.

- Jaj, dehogyis, nagyon rám fért ez a pár óra egyedül. Otthon állandó a rohanás, nagy a nyüzsgés. Anyukám, az unokáim, az üzletben a kuncsaftjaim… ki kell pihennem magam.

- Megviselt a műtét?

- A műtét? Dehogy! Semmit nem érzek. Csak az első 12 órát kellett ágyban töltenem, hogy a hálót tartó szalagok beleforrjanak a szövetekbe. Délután megyek is haza. Otthon még egy pár nap pihenés. Egy kicsit jobban kímélnem kell magam. A kislányom is folyton ezt mondja.

- És? Szót fogadsz neki?

- Hát, próbálok. Mondja ezt a drágám, de hát ő is százfelé rohan, több helyen dolgozik, én meg imádom az unokáimat. Nem akarom, hogy idő előtt óvodába, iskolába adják őket, jobb nekik itthon. Én főzök az egész családnak, esténként gyakran fürdetem, fektetem őket. A kislányom csak olyankor tud elmenni tornázni, neki is kell egy kis feltöltődés

- És ott az üzlet, meg az édesanyád

- Hát, igen. Bár nem bánom, hogy az utóbbi években több üzlet is nyílt a környéken, már csak az igazán régi kuncsaftjaimat vállalom

- Judit! Egész életedben nőkkel dolgoztál, olyan helyen, ahol a nők jobban megnyílnak. Mennyire nyíltan beszélnek a nők az intim problémáikról?

- Úgy érted, az inkontinenciáról? Nem, szinte egyáltalán nem. Csak az igazán idős hölgyek vállalják fel, és mondogatják, hogy „hja, ez is a korral jár…”

- Miközben tudjuk, hogy már a harmincasok között is sokan küzdenek azzal, hogy elcsöppen a vizelet

- Igen, az utóbbi időben én is sokat olvastam róla. Nekem sem volt könnyű szembenéznem vele és felvállalni. Szerencsére a kislányom meggyőzött, hogy jöjjek el, mert ezen lehet véglegesen segíteni. Ő már intim tornára is jár, remélem, hogy neki sosem lesz ilyen gondja. Belegondolok, hogy ha már fiatal koromban tisztában vagyok ezekkel…

- És most? Tisztában vagy azzal, hogy mit kell tenned?

- Persze. Nekem is meg kell tanulnom az intim tornát. Meg kevesebbet kell cipekednem meg ácsorognom.

- És a kisfiúk? Ki rakja majd őket esténként a kádba?

- ?

Pár hét múlva telefonon beszéltem Judittal

- Hogy vagy? Hogy sikerült a műtét?

- Köszönöm, nagyon jól. Furcsa, hogy nem érzem állandóan azt a görcsös ingert, amikor pisilnem kellene.

- A kontrollvizsgálaton mit mondott az orvos?

- Hű, az nagyon érdekes volt! Megvizsgált és a végén azt mondta, Judit, tudja, hogy nem érem el a hüvelye végét?

- Ez azt jelenti, hogy nőként is megfiatalodtál?

- Bizony azt jelenti. És ennek nem csak én örülök nagyon…

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése